A napokban jelent meg Jessica Park Flat Out Love sorozatának a harmadik kötete, a Celeste bolondulásig. A regény lelkesen ünnepli az emberek közti különbségeket, feltárja a fejünkben és szívünkben dúló egyéni háborúkat, és bemutatja az első szerelmet. Ráadásul nem is akárhogy!
Összegyűjtöttünk neked öt kedvcsináló idézetet a nagyszerű regényhez, amit azoknak is bátran ajánlunk, akik még esetleg nem ismerik a sorozatot. Ide kattintva -16% kedvezménnyel meg is rendelhető.
Ó, azok a szerelmes dalok!
„Azt hiszem, eléggé szomorú szám, de azért reményteli is. Szerintem arról szól, hogy a szerelem bonyolult, hogy az egész élet bonyolult. Hogy néha nehéz az út, de a megpróbáltatások dacára is megőrizhetjük az elszántságunkat a túlélésre és a boldogulásra. Hogy van választási lehetőségünk.”
Éljen az első szerelem!
„Justin olyasmiket mondott neki, amiket még soha senkitől nem hallott. Majdnem szétrobbant a feje, ahogy megpróbálta felfogni, hogy a fiú komolyan gondolta a szavakat. De Justin nem tűnt hazudós típusnak. Celeste hitt neki, mert ez a srác megérte a kockázatot.”
Amiért Mattet annyira szeretjük
„– Matthew! Te meg mit keresel itt?
A bátyja leült mellé.
– Csak azért jöttem, hogy a vízen járjak. Meg végrehajtsak néhány egyéb csodát. Tudod, a szokásos.”
Celeste és a félelmei
„Celeste ismét rádöbbent: még az egyetemen, még a Harvardon és olyan társadalmi elvárások vannak, amelyek elől ő sem menekülhet. Az egyetemi élet nem csupán elszigetelt előadótermekben zajlik.
A jógás dolog egyértelműen nem jött össze, de muszáj lesz kitalálnia valami mást. Celeste-nek esze ágában sem volt úgy betenni a lábát egy elit egyetemre, hogy előbb nem hajt végre magán drasztikus változásokat.”
Az első találkozás
„Celeste pillantása találkozott a mellényes fiúéval. Az idegen megdermedt egy pillanatra, aztán oldalra döntötte a fejét. Tetszett Celeste-nek, ahogy a mozdulattól a fiú borzas, barna haja félrehullott az arcából. Mintha csak tudta volna mire gondol, a srác a hajába túrt, majd kissé reménykedve rámosolygott.
Hogy miben reménykedett, arról Celeste-nek fogalma sem volt. Valószínűleg abban, hogy őt is sikerül levennie a lábáról fiatalos jóképűségével, és újabb vendégeket csábít az étterembe. Barkója rövid volt, szeme a létező legvilágosabb kék. Simára borotvált, sápadt arca kipirult a hidegben. Energia, szabadság és kedvesség áradt belőle.
Celeste kénytelen volt bevallani magának, hogy ha nem pont most lenne a bartonos találkozó, akkor bizony elcsábulna.”
Ahogy Celeste Justint látja
„Justin átlagos alkatú volt, és kicsit sovány, hiányoztak róla a dagadó izmok, meg a tetoválások, amikről a lány nemrég olvasott a Dallastól kapott szerelmes regényben, Celeste mégis teljességgle hibátlannak találta a fiú megjelenését.
– Hű – szólt a fiú halkan. – Hűha.
Celeste nem tudta, miért mondta ezt, de nem volt ideje sokat agyalni rajta, mert amikor oldalra lépett, hogy eltávolodjon Justintól, megbotlott. A fiú átkarolta, mielőtt még a földre zuhanhatott volna.”
Kíváncsi lettél a könyvre? Legyen a tiéd kiemelt kedvezménnyel!
