Drogok, gyász és egy hatalmas szerelem története a Chasing Nikki című regényünk, ami pár nappal ezelőtt jelent meg. A különleges történet szerzője, Lacey Weatherford nem sokkal a regény befejezése után, még 2012-ben számtalan kulisszatitkot elárult a Nikki nyomában keletkezési körülményeiről. Az interjút Lupi gondos fordításában olvashatod.
– Eredetileg honnan jött a Chasing Nikki ötlete?
Az Of Witches és Warlocks sorozat egyik részén dolgoztam, miközben a fiam állami focimeccsére tartottunk. Odafordultam a férjemhez és annyit mondtam neki: “Egy focis történetet kellene írnom! A történet itt játszódhatna. Nagyon jó szórakozás lenne!!” Mire azt válaszolta: “Meg kellene írnod!“
Az elkövetkező két év folyamán töprengtem a történeten, de egészen addig nem történt vele semmi, ameddig nem láttam Chase Waldent focizni és ekkor kezdett a történet valójában megfogalmazódni bennem és ténylegesen kialakulni olyanná, amilyennek most olvashatjátok.
– Még mindig barátok vagytok Chase Waldennel? Olvasta a Chasing Nikki-t?
Igen, barátok vagyunk Chase-szel. Jelenleg is, miközben írom ezt az interjút az ő mezét viselem, úton, hogy megnézzem őt, ahogy a State Football Playoff meccsen játszik. Nagyszerű srác és szuper tehetséges. Az egyik saját gyerekemnek tekintem!
Chase elolvasta a könyvet és tetszett neki. Hajnali egykor, miután befejezte, küldött nekem egy sms-t és elmondta benne, hogy megríkattam – amit még soha ért el egy film vagy könyv sem és hogy fogalmam se lehet róla, hogy mennyire közel jártam hozzá a valóságban. Azt mondta, hogy reméli, egy szép napon ő is megtalálja majd a saját Nikkijét. A következő reggel, hajnali hatkor megtalált engem, tele ötletekkel a fotózással kapcsolatban. Az összes képet az ő ötlete alapján készítettük el és azt hiszem, csodálatosan néz ki a borítón. Mesés egy srác!
A borítómodellek: Chase Walden és Khylee Bruggeman
– Chase mellett volt még másik szereplő, akit valódi személyről mintáztál?
Van egy két ember illetve név a könyvben, amelyeket megemlítek. A bátyám, Glen Jackson és a fiam, Jace játékosok Chase csapatában. A szülővárosom labdarugó edzőjét, Tenney edzőt képzeltem el, amikor Hardin edzőről írtam, bár az egyik segédedző neve itt Hargrove, így azt hiszem egyfajta keveréke a kettőjüknek. Nikki és az édesanyja tulajdonságai a két unokatestvéremen alapszanak. Az unokatestvéremet valójában Britany Nikole-nak hívják, ebből lett a könyvben Nikki és Brittney.
– Eredetileg is úgy tervezted, hogy átugrod a nyarat a történetben?
Először nem. Az eredeti koncepcióban úgy terveztem, hogy többet írok a fociedzésekről és a szurkoló táborról, de amikor valójában írtam, akkor úgy éreztem, hogy ez nagyon sok ismétlés lett volna és nagyobb szükség van arra, ami a könyv végefelé történik, így átugrottam ezt a részt, hogy a történet gördülékenyebb legyen. Néhány jelenetre, amit szerettem volna megírni, a végén lévő levélben utaltam.
– Melyik fejezetet volt a legnehezebb megírni?
A 19. fejezetben elég sok minden “ölt meg”. Tényleg belebetegedtem a sok sírásba. Az a rész nagyon durva volt.
Lacey múzsája, Chase Walden
– Nehéz egy fiú szemszögéből írni?
Egyáltalán nem! Nem tudom, hogy ez azért volt, mert nagyon sokat beszélgettem Chase-szel és megkértem, hogy adjon nekem útmutatókat. Közelről figyeltem őt és megpróbáltam belevinni ezeket a tini srác tulajdonságokat a karakterbe. Pluszban a karakter nagyon sok Chase és az én keverékemből, így ez segített nekem a karakter belső párbeszédéhez kapcsolódni. Valójában nagyon szórakoztató volt!
– Anélkül, hogy túl sokat elárulnánk a cím jelentéséből. A cím írás közben jött vagy azt választottad ki először?
A cím jött először, Chase és Nikki nevének a játékából.
– A Chasing Nikkit az elejétől a végéig írtad? Vagy először megírtál egy fejezetet a közepéből vagy a történet végéből és utána mentél vissza?
Ez a könyv egyenesen az elejétől a végéig íródott. Azt hiszem, csak egy olyan könyvem van, ahol a könyv felénél előreugrottam a végére megírni az utolsó két fejezetet és utána visszajöttem, hogy kitöltsem a hiányzó részeket. Jobban szeretek egyenesen haladni előre, mert akkor a történet ugyanúgy épül fel bennem, ahogy a történet csúcspontja az olvasó számára.
A képen Lacey Weatherford, a Chasing Nikki szerzője
– Melyik részt volt a legnehezebb megírni a Chasing Nikkiben?
Hogy kényszerítsem magam arra, hogy megírjam a végét. Néhány hétre abbahagytam az írást, amikor elértem arra a részre, tudva, hogy bele kell tennem néhány nagyon nehéz személyes érzelmet és emléket is. Végül nekiláttam és megírtam a végét olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudtam. Nagyon nehéz volt gondolatban itt lennem. Az epilógus utolsó két szavát az édesanyám halálának az évfordulóján írtam, nem sokkal azután, hogy megtudtam, hogy az egyik unokatestvérem öngyilkosságot követett el. Ez egy nagyon nehéz időszak volt a számomra. Eléggé magam alatt voltam.
– Végig úgy tervezted, hogy a Chasing Nikki sorozat lesz egy önálló könyv helyett?
Őszintén szólva, tudtam, hogy van egy második része a történetnek, de nem tudtam, hogy milyen lenne a fogadtatása a téma miatt. Így először azzal a szándékkal jelent meg, hogy ez egy önálló könyv egy nagyszerű üzenettel és reméltem, hogy lesz néhány ember, akinek tetszeni fog. Meglepődtem azon, hogy mennyi embert érintett meg érzelmi szinten. Az olvasók szó szerinte elárasztottak az üzeneteikkel, megosztották velem a saját tapasztalataikat, vagy elmesélték, hogy a könyv hogyan segített át őket nehéz időszakokon és könyörögtek azért, hogy írjam meg Chase további történetét. Így a Finding Chase az olvasóimnak készül. Azért létezik, mert ők akarták.
Fordította: Lupi (Kelly & Lupi olvas blog)
Kíváncsi lettél a könyvre? Legyen a tiéd -18% kedvezménnyel!
